Kevés sütemény tud egyszerre ennyire elegáns, nosztalgikus és csábítóan finom lenni, mint az ischler. A gazdag vajas tészta, a pikáns lekvár és a roppanós csokoládémáz hármasa olyan ízélményt ad, amit generációk óta szeretünk – és amit ma is érdemes újra és újra megsütni.

 Az Ischler recept hozzávalói (kb. 40 db)

30 dkg finom liszt

20 dkg vaj

10 dkg porcukor

2 db tojás sárgája

vaníliás cukor

reszelt citrom héj

továbbá valamilyen savanykásabb ízű lekvár a tészták közé,  csokoládé a tetejére

Ha extrázni szeretnénk a liszthez adjunk még plusszban! 5 dkg darált diót, így közelebb leszünk az eredeti recepthez és még pikánsabb ízt is kapunk.

 

Elkészítése

  1. A hozzávalókat gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze, a kezünk alatt olvadó vaj majd segít ebben, ha elsőre nem is tűnik úgy. Amint összeáll a tésztánk, ne dolgozzuk tovább, az úgy pont jó. (ha tovább gyúrnánk meg lenne a veszélye, hogy szétporlad a tészta, úgymond „ledöglik”)
  2. Lisztezett deszkán kinyújtjuk kb. 5 mm vékonyságúra és tetszőleges méretű pogácsaszaggatóval formázzuk, majd sütőpapírral bélelt tepsiben 180 fokon kb. 10 percig aranybarnára sütjük. Hagyjuk kihűlni.
  3.  „hivatalosan” állnia kell a kisütött karikáknak akár napokig is, ez jót tesz neki, de tölthetjük sietősen aznap is. Bonyolultabbnak tűnik, pedig az az egyszerűbb és gyorsabb, ha habzsákba töltjük a lekvárt és így nyomjuk rá a korongokra. Bőségesen mehet rá lekvár, mert állás közben a tészta is szívja magába.

Ha nem akarjuk csokival burkolni készen is vagyunk, hidegen hetekig áll, ez a linzer süti

 

  1. Csokiburkoláshoz a csoki  2/3-t vízgőz felett egy kisebb lábasban olvasszuk fel, majd a tűzről levéve a maradékot olvasszuk fel benne (így nem lesz ragacsos a végeredmény).

Mártsuk meg a csokiban a süti tetejét, majd tegyük zsírpapírra megdermedni. Hidegen hetekig eláll.

 

További érdekességek az Ischler receprt kapcsán:

 

Az ischler eredetileg az osztrák Bad Ischl nevű fürdővárosból származik, a Habsburg-kor egyik kedvelt nyaralóhelyéről. A legenda szerint Franz Josef császár is kóstolta, sőt, állítólag külön kérésére alkották meg a süteményt az 1800-as évek végén. Innen kapta a nevét is: Ischler Keks vagy egyszerűen „Ischler”.

Azóta számtalan változata terjedt el, de a klasszikus verzió – vajtészta, lekvár, csokoládé – maradt a legnépszerűbb. Magyarországon főleg karácsonykor, ünnepeken, lakodalmakon kínálták aprósüteményként, gyakran díszdobozban, gondosan elcsomagolva.

Szolnokon is született egy variáció, a habos ischler. A linzer tészta lapok között vastag tojásfehérje hab található és ez az egész van csokiba mártva. 

Ha diós sütiket keresel még, itt a diós marlenka receptje.